Renault Espace menetprba
2005.06.01. 17:43
Tizennyolcadik szletsnapjra alapvetõen megjult a Renault nagy buszlimuzin prosa, az Espace s a Grand Espace. Az immr negyedik generci tgasabb, csendesebb, varilhatbb s jobb minõsgû, mint az elõdje
Felnõttkorba lpett
Tizennyolcadik szletsnapjra alapvetõen megjult a Renault nagy buszlimuzin prosa, az Espace s a Grand Espace. Az immr negyedik generci tgasabb, csendesebb, varilhatbb s jobb minõsgû, mint az elõdje.
A nagyobb siker rdekben az autgyrak gyakran lnek azzal a fogssal, hogy teljesen jknt lltanak be egybknt csak rncfelvarrson tesett modelleket. Ezt a maszlagot az autk vilgban jratosak nem eszik meg, akik azonban csak a reklmokbl, esetleg hozzrtõnek hitt, de valjban kevsb jl rteslt ismerõsktõl szerzik informciikat, azok knnyen lpre mehetnek. A kt Renault Espace esetben azonban mg az egybknt megszokottnl is nagyobbak a vltozsok. A klsõ megjelensen, az utastr kialaktsn, a motorvlasztkon, a padllemezen s a futmûn kvl ugyanis mg a gyrtsi hely s md sem a rgi. A korbbi hrom Espace-generci az ûrhajzsi s haditechnikai iparban rdekelt Matrnl kszlt, mgpedig kiss a sportkocsik ptsmdjra emlkeztetõ megoldssal: hegesztett fmvzra erõstettk fel a mûanyag karosszriaelemeket. A 43 hnapos fejlesztõmunka nyomn megszletett j pros azonban mr a Renault berkein bell kszl, a cg sandouville-i zemben, egy soron a Lagunval s a Vel Satisszal. A gyrts mdja hagyomnyos, m – pldul az elsõ srvdõk esetben – a mûanyagot tovbbra sem mellõzik. Az Espace egybknt a gyrts sznhelyn kvl is vllal kzssget a msik kt tpussal. A Lagunval a padllemeze egyezik meg, a Vel Satisszal pedig elejnek megformlsa mutat kzeli rokonsgot. Mint manapsg minden j tpus, a kt Espace is megnõtt, s nem is kevssel. Az alaptpus hosszban 144, szltben 50, magassgban 46 mm-t gyarapodott, aminek a – minden sorban – nagyobb fejtr s belsõ szlessg rvn az utasok ltjk hasznt. A megnvelt tengelytvbl is õk, illetve fõknt a harmadik sorban helyet foglalk profitlnak, mivel a nagyobb msodik ajtnak ksznhetõen a leghts lsre is knnyebb vlt a bejuts. Cserben viszont alig nõtt a csomagtr, amelynek trfogata alaphelyzetben s bõvtve is csaknem hajszlra ugyanakkora, mint az elõzõ generciban. Mgis knnyebb megoldani a poggysz elhelyezst, mert a varilhatsg sokat javult. Egyrszt ugyanis a biztonsgi veket az lsekbe integrltk, amelyek gy brhov tehetõk, illetve tolhatk, msrszt a msodik sor hrom snprja 225 mm-es, a harmadik sor kt snprja pedig 975 mm hosszanti lltst tesz lehetõv.
A rendezkedst megknnyti, hogy az lsek egyszerûen kis beszerelhetõk. Ugyanakkor viszont az lsek – az vek integrlsa okn – indokoltt vlt megerõstsek miatt elg slyosak. A bent lõk kzrzett befolysol ms rszletek kidolgozsra is jelentõs gondot fordtottak. A kt Espace-ban 100, illetve 117 liternyi rakodrekeszt alaktottak ki. Ezeket az ajtkban s – fedllel letakarhatan – a mûszerfalon helyeztk el, ez utbbiakba szerelhetõ be egybknt a rdimagn, illetve a navigcis rendszer. A korbbinl – s tbb vetlytrs tpusnl – ignyesebb megolds a lgkondicionls. A Nap llst is figyelembe vevõ berendezs oldalanknt osztottan, illetve a msodik sorbl is vezrelhetõ s a harmadik sor is kapott kt felsõ s kt als levegõfvkt. A kocsiban az olcs mûanyagok elhagysa, illetve drgbbakkal val felvltsa miatt sokat javult a minõsgrzet, s a gondosabb zajcsillaptsnak hla jval csendesebb az utastr.
Pedig a hangszigetelsi szakembereknek nem volt knnyû dolguk, hiszen a motorknlat kt eddigi dzele alaposan megizmosodott, s a kocsikhoz megrendelhetõ motorok kz kerlt a Vel Satisban mr megismert hromliteres V6-os dzel is. A korbbi benzinesek kzl a nyomatkszegny s torkos hromliteres V6-ost – ismt a Vel Satis mintjra – szerencsre felvltotta a Nissan eredetû 3,5 literes V6-os. Maradt viszont a ktliteres szv benzines, az j Espace-okhoz ennek turbfeltltses kivitele is megvsrolhat. A hat erõforrs kzl a 120 lerõs 1,9 dCi s a 140 lerõs szv benzines – br vrhatan ezek lesznek a legolcsbbak – nem ltszanak j vlasztsnak, mert hatfokozat vltjuk ellenre is csak kszkdnek az j ptsmd miatt cirka kt mzsval meghizlalt autkkal. A 150 lerõs 2,2 dCi hatfokozat kzi sebessgvltval s a csak automatval knlt 180 lerõs 3,0 dCi a prbat tapasztalatai alapjn mr sokkal alkalmasabbak a feladatra, br meg kell jegyezni, hogy a V6-os dzel az automatt leszmtva sem annyival temperamentumosabb, amennyivel nagyobb a lkettrfogata. A turbfeltltõs ktliteres benzines szintn dinamikusan mozgatja mindkt Espace modellt, mg a V6-os egyenesen sportkocsiv varzsolja õket, igaz, csillagszati benzinszmla rn.
Lehet, hogy a Renault nagy buszlimuzinjai a V6-ossal gy gyorsulnak, s olyan gyorsak, mintha sportkocsik volnnak, ttartsuk azonban kzel sem olyan j. Ezen alapvetõen nem segt az j, a korbbi merev tengelyt felvlt csatolt lengõkaros felfggeszts sem, br valamit javtott a helyzeten. A tovbbra is jelentõs oldaldõls pldul a cg lltsa szerint negyedvel kisebb. Szintn nem tl sportos a kormny, amely kzvetlenl mûkdik ugyan, de a tlzott rsegts miatt alig ad visszajelzst a kerekeknl trtntekrõl. A rugzs viszont a cg hagyomnyainak megfelelõen alapvetõen knyelmes hangols, de az alacsony oldalfal gumik miatt az aprbb zkkenõket, a csatornafedelek tseit mgis hûen kzvetti.
Magyarorszgra elõrelthatan janurban rkezik meg az j Espace s Grand Espace, a ktliteres benzinmotorral hajtott alap Espace ra htmilli forint alattira vrhat. Gajdn
Htulrl elg ormtlan az Espace. Fl mternl alig magasabbra (562 mm) kell emelni a csomagokat a rakodshoz
Minden sorhoz szereltek szellõzõrostlyt, mg a leghtshoz is, ahol kettõ van fell s kettõ alul
Az egyszerûen kivehetõ, de nehz lsekbe integrltk a biztonsgi veket, gy brhov elhelyezhetõk
Az elõzõnl szebb s ignyesebben kivitelezett a rakodrekeszekkel bõsgesen elltott mûszerfal. Az j azonost krtyt mr nem szksges bedugni, elg a zsebben tartani
Az ttarts az j hts felfggeszts rvn javult, de a rugzs tovbbra is inkbb knyelmes
A Nap irnyt is figyelembe veszi a ktzns, automata belsõ keringtetsû lgkondicionl berendezs
|