A mester k�zjegy�vel

Az Alfa Romeo 156 �t �v �s 540 ezer p�ld�ny legy�rt�sa ut�n meg�jult. A k�z�pkateg�ri�s modell – amellett, hogy k�lsõ v�ltoztat�sokat v�geztek rajta – n�h�ny mûszaki �jdons�ggal is szolg�l, motorv�laszt�k�ban p�ld�ul k�t Multijet turb�d�zel is megjelenik.

Az Alfa Romeo 156 �talak�t�sa fontos �zenetet hordoz. Az eredeti formaterv megalkot�ja, Walter de Silva m�r �tigazolt a Volkswagen-csoporthoz, ez�rt az olaszoknak dupl�n is kellett bizony�taniuk: egyr�szt, hogy a – k�ts�gk�v�l tehets�ges – tervezõ elveszt�se nem sodorja formai v�ls�gba a m�rk�t; m�sr�szt, hogy a 156-os karakter�t �t tudj�k �gy alak�tani, hogy az ne tûnj�n toldozgat�snak.
Az Alfa nagy szerencs�je, hogy �szak-Olaszorsz�gban am�gy is rengeteg, kisebb-nagyobb formatervezõ st�di� mûk�dik. A 156-os �trajzol�s�nak megb�z�s�t v�g�l a torin�i Italdesign kapta, az a c�g, amelynek t�nyked�s�t Giorgetto Giugiaro neve f�mjelzi. Az elm�lt �vtizedekben a mester tervezte meg t�bb Alfa form�j�t is, most azonban megl�võ alapokon kellett dolgoznia.
Munk�j�t n�mileg megk�nyny�tette, hogy a 2002-es Brera tanulm�nyaut�n m�r felv�zolta a j�võ Alfa Rome�inak vonalait. A nemzetk�zi sajt�bemutat�n, az Itadesign k�zpontj�ban ez a kup� ott �llt az �j 156-os mellett, teh�t nem volt neh�z r�j�nni, honnan az �tlet. Az orrot �rintõ mark�ns v�ltoztat�sokon k�v�l a 156-ossal nem sok t�rt�nt, azt lesz�m�tva, hogy a csomagt�rfed�len megjelent egy �j t�r�svonal, �s n�mileg a l�mpatestek is v�ltoztak. Az Italdesign egy feliratot is elhelyezett a s�rv�dõn, az oldals� index alatt, „Design Giugiaro” felirattal – kiss� kisaj�t�tva az eredeti formatervet is.

H�tulr�l alig l�tszik v�ltoz�s, mind�ssze a csomagt�rfed�len jelent meg egy �j �l
Giugiaro magyar�z az �j formajegyekrõl	A h�tt�rben �ll� Brera kup� orra igen k�zeli rokons�got mutat az �j 156-os�val	Az utast�r szinte �rintetlen maradt, mind�ssze a k�zponti kijelzõ lett kisebb, �s �j sz�n-�ssze�ll�t�sokat kompon�ltak

A Sportwagon tov�bbra sem
tereb�lyes kombi, de csomagtere
legal�bb bõv�thetõ – szemben a limuzin�val

A 156-os benzinmotorjai gyakorlatilag v�ltozatlanok maradtak, az 1,6 �s 1,8 literes Twin Spark m�dos�t�s n�lk�l �szta meg a t�pus �talak�t�s�t. E motorok ut�dai hamarosan megjelennek, k�zvetlen befecskendez�ssel. A m�r kor�bban is haszn�lt k�tliteres, k�zvetlen befecskendez�ses (JTS) motoron is mind�ssze a vez�rlõelektronika �tprogramoz�s�ra volt sz�ks�g, hogy a r�videbbre vett v�g�tt�tellel m�g kellemesebb legyen a vezet�si �lm�ny. A 2,5 literes V6-os verzi� hajt�sl�nca is v�ltozatlan.

A hengerenk�nt n�gyszelepes
d�zelek meglehetõsen sportosan
mozgatj�k a 156-ost

Ann�l komolyabbak az �j�t�sok a d�zeleken. A klasszikus, nyolcszelepes 1.9 JTD (115 LE) vari�ns ugyan megmaradt a k�n�latban, hiszen csendesen �s kiegyens�lyozott erõlead�ssal mozgatja m�g a Sportwagont is. Picivel f�rfiasabb hang� ugyanennek a motornak a 16 szelepes vari�nsa, amelyet viszont m�r m�sodik gener�ci�s k�z�s nyom�cs�ves befecskendez�ssel (ezt Multijetnek nevezik) l�ttak el. Az �j rendszer maxim�lis befecskendez�si nyom�sa el�ri az 1600 bart, �s munka�temenk�nt ak�r hat r�szletre elosztva k�pes az �g�st�rbe juttatni a t�zelõanyagot. �gy a nyomat�k drasztikus n�vel�se ellen�re sem k�pzõdik korom, tov�bb� l�gyabb az �g�si folyamat, mint az elsõ gener�ci�s rendszerekben. Akinek viszont m�g a 140 l�erõ �s a 305 newtonm�ter nyomat�k is kev�s, az is tal�l megfelelõ turb�d�zelt. Elk�sz�tett�k az �thengeres, 2,4 literes JTD motor hengerenk�nt n�gyszelepes v�ltozat�t is – szint�n Multijet befecskendez�ssel. Az eredm�ny: 175 l�erõ maxim�lis teljes�tm�ny �s 385 newtonm�ter nyomat�k. Az �thengeres szinte ijesztõ vehemenci�val tudja megmozgatni a 156-ost: a limuzint null�r�l sz�zra mind�ssze 8,3, a Sportwagont 8,6 m�sodperc alatt gyors�tja fel. A 156-os �j v�ltozatai m�r most megrendelhetõk, de az elsõ aut�k õsszel �rkeznek meg. A legolcs�bb, 1.6 TS limuzin �ra m�g �pphogy az �tmilli�s hat�r alatt marad.